Különös éghajlati folyamatokkal találkozhatunk szinte már minden évben, Magyarországon itt az ideje megszokni a tavaszi fagyokat, az aszályos, hőhullámokkal megspékelt nyarakat, és az ezekből adódó élelmezési, valamint egészségügyi válságokat. Gelencsér András levegőkémikus több kutatótársával együtt olyan problémakörökről tartott előadást, mint a megújuló energiaforrásokhoz szükséges infrastruktúra kiépítésének nehézségei, a légszennyezés és az ÜHG kibocsátás ellentétes hatásai, az élelmezési-, valamint vízválság, illetve a klímaváltozással járó egészségügyi kockázatok.
Kína szén-dioxid-kibocsátása a gazdasági fellendülés hatására 2023-ban valószínűleg új rekordot fog elérni, de a zöld energia gyors terjedése következtében a kibocsátás hamarosan tetőzhet - számolt be a CNN egy energetikai kutatóintézet tanulmánya alapján.
Romániában 60 százalékos extraprofitadót vetnek ki a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra: az erről szóló sürgősségi rendeletet szerdán fogadta el a bukaresti kormány.
Az energiapiacok és a vonatkozó szakpolitikák alapvetően alakultak át Oroszország ukrajnai háborúja miatt nem csak átmenetileg, hanem vélhetően az elkövetkező évtizedekre vonatkozóan is, írják a Nemzetközi Energiaügynökség elemzői a legfrissebb éves jelentésükben. A mostani energiaválság jóval szélesebb körű és összetettebb, mint a korábbiak voltak, ezzel kapcsolatban az IEA ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy az első igazán globális energiaválság közepén vagyunk. A jelenlegi helyzetre adható megoldások köre komplexebb és átfogóbb, mint a '70-es évekbeli olajválságnál volt, ugyanis nem csupán egyetlen energiahordozóról való leválásra van szükség, hanem magának az energiarendszernek a megváltoztatására, mégpedig úgy, hogy közben az energiaszolgáltatások megfizethetőek és biztonságosak legyenek. Ebben a környezetben jelentősen felerősödnek a versenyképes és megfizethető tiszta technológiák mellett szóló gazdasági érvek, ami mentén az elemzők úgy vélik, hogy az előttünk álló években tetőzhet a globális kereslet az összes fosszilis tüzelőanyag iránt.
A világnak egyelőre szüksége van a kőolajra és földgázra, de fejleszteni kell a fenntartható energiaforrások kihasználását - mondta Elon Musk dél-afrikai származású amerikai üzletember hétfőn egy norvégiai konferencián.
A gazdag világ fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos képmutatása teljes mértékben megmutatkozik abban, ahogy reagált az Oroszország ukrajnai invázióját követő globális energiaválságra. Miközben a vagyonos G7-országok arra intik a világ szegény államait, hogy a klímavédelmi aggályok miatt csak megújuló energiaforrásokat használjanak, Európa és az Egyesült Államok könyörög az arab országoknál, hogy azok növeljék az olajkitermelésüket. Németország pedig újraindítja szénerőműveit, miközben Spanyolország és Olaszország az afrikai gázkitermelést pörgeti fel. Továbbá olyan sok európai ország kérte Botswanát a szénbányászatának fokozására, hogy az afrikai országnak meg kell majd háromszoroznia az exportját.
Abszolút többséget kapott az ausztrál képviselőházban Anthony Albanese új munkáspárti miniszterelnök, így nem szorul a független törvényhozók támogatására - derült ki a választási bizottság által hétfőn közzétett előrejelzésből.
„Most a lehető leggyorsabban csökkentenünk kell az Oroszországtól való energiafüggőségünket” – hangsúlyozta percekkel ezelőtti sajtónyilatkozatában Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, és egyúttal bejelentett egy gigantikus, 297 milliárd eurós csomagot is ennek, illetve az energiahatékonyság és a megújuló energia terjesztésének finanszírozására. A REPowerEU névre hallgató, később részleteiben bejelentett, csomag lényegesen nagyobbnak van feltűntetve, mint ami mára kiszivárgott a sajtóban, hiszen továbbra is "csak" 20 milliárd euró benne a plusz támogatás, ami szén-dioxid kvóták plusz értékesítéséből jön, a többi 52 milliárd eurónyi támogatás nagy része át van címkézve ennek a programnak a céljaira. Emellett további 225 milliárd eurónyi hitelt is felvázol a csomag, ami lényegében a helyreállítási programokból még megmaradt összeg, miközben a Bizottság azt vázolja, hogy 2027-ig összesen 210 milliárd eurónyi beruházásra van szükség a csomag céljainak eléréséhez. A REPowerEU-ban tervezett beruházásokat a tagállami helyreállítási programok mellé lépő konstrukció keretében valósítják majd meg és ezért egy most javasolt szabályrendszer segítségével ki kell egészíteni egy új fejezettel a helyreállítási programokat is. Az újrabeadás előtt álló magyar programot tehát már ennek ismeretében véglegesítik. Sokakat érintő új bejelentés, hogy a Bizottság kötelező napelem telepítést írna elő az új kereskedelmi és közcélú ingatlanoknál 2025-től, az új lakossági ingatlanok tetőjén pedig 2029-től.
Négy főbb elemből áll az a REPowerEU csomag, amelyet ma hoz nyilvánosságra az Európai Bizottság az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás, az energiahatékonyság erősítése, a megújuló energiák terjesztése érdekében és 20 milliárd eurónyi friss támogatást is tartalmaz, amelyből egy kis rész talán Magyarország energiarendszerének fejlesztésére is szolgálhat az olajembargós vétós feladásáért cserébe – rajzolódik ki azokból az információkból, amelyek kiszivárogtak a sajtóban. Frissítés! Szerda délután bejelentették a tervet, illetve annak részleteit is, amelyekről külön cikkünkben írtunk.
Az orosz-ukrán háború uniós és tagállami szinten is felerősítette az energiafüggetlenedési törekvéseket, amelynek a biogáz is kulcsszereplője lehet. Hatékonyabb kihasználásához, a termelési kapacitások hazai növeléséhez ugyanakkor a befektetőknek és a piacnak egy stabil, egységes és kiszámítható jogszabályi környezetre, valamint a származási garancia uniós jogszabályokban már előírt kiterjesztésére lenne szükség.
Egészen éles kritikát fogalmazott meg egy keddi berlini energetikai konferencián a jelenlegi német külügyminiszter és a gazdasági miniszter az ország, illetve Európa elmúlt években követett gázpiaci stratégiájáról. Konkrétan abban a témában fogalmaztak élesen, hogy noha már legalább Krím 2014-es orosz megszállása óta jól látták a német vezetők, hogy milyen veszélyekkel jár az orosz gázfüggőség, mégsem tettek ennek leépítése érdekében semmit, sőt Németországban még masszívan növelni is akarták az orosz-függőséget az Északi Áramlat 2 megépítésével.
Amellett, hogy egy izraeli rakétarendszer vásárlás lehetőségét jelezte vasárnap a német kancellár, az ARD televíziónak nyilatkozva arra is figyelmeztetett, hogy az oroszok ukrajnai inváziója miatt elindított orosz leválás a fosszilis energiahordozókról, tehát az energiafüggetlenség magasabb energiaárakkal fog járni.
Az Egyesült Államok és Norvégia azt jelezte szerdán, hogy az eddigieknél kissé még több gázt tud küldeni Európába az orosz gázszállítások helyettesítése érdekében, Olaszország pedig azt jelezte, hogy legalább három év kell nekik, mire teljesen ki tudják váltani az orosz gázfelhasználást. Franciaországban április közepétől megszüntetik a gázkazánok telepítésének támogatását, és megnövelik az alternatív fűtési módok támogatását, hogy a gázfüggőséget ezen a módon is igyekezzenek leépíteni és 2027-re teljesen felhagyjanak az orosz olaj- és gázimporttal.
Az energiaköltségek világszerte elszabadultak. A benzinárak megugrottak az Egyesült Államokban, míg Európa a fűtési számlák emelkedése miatt került energiaválságba. Az Egyesült Királyságban arra figyelmeztetnek: az idősek élelem vagy fűtés nélkül maradhatnak a megnövekedett energiaszámlák miatt. Ennek a jelenségnek egy részét az okozza, hogy a világ újraindult a járvány után, azonban az is elmondható, hogy a klímapolitika egyre jobban emeli az árakat. Az új nettó zéró emissziós vállalások ezer milliárdos költségekkel járnak, ami a klímaváltozás kezelésének rossz irányát jelenti.
A földgáz belföldi felhasználása 7 százalékkal nőtt, a hazai összes villamosenergia-felhasználás pedig 1,2 százalékkal emelkedett tavaly októberben a megelőző év azonos időszakához képest – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hazai energiatermelésre és -ellátásra vonatkozó 2021. októberi adataiból, amelyeket ma hozott nyilvánosságra.
Augusztusban a megtermelt villamosenergiának a 22,4%-át adták a megújuló energiaforrások Magyarországon – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energiatermelésre és -ellátásra vonatkozó augusztusi energiastatisztikai riportjából.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése melletti elkötelezettség ellenére a jelenlegi fosszilis energiatermelési tervek nem egyeztethetőek össze a kitűzött klímacélokkal - figyelmeztetett szerdai jelentésében az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP).
A Nemzetközi Energiaügynökség ma egyértelműen alacsonyabb jövőbeli globális olaj-, földgáz- és szénfogyasztásra számít, mint 5, illetve 1 évvel ezelőtti saját éves jelentéseiben. Ezzel együtt további jelentős erőfeszítésekre van szükség az új energiatechnológiák elterjesztése érdekében, amelyeknek a mobiltelefonok és az internet szélvészgyors világhódítását kellene lemásolniuk.
Ahhoz, hogy 2050-re valóban megvalósuljon a nettó zéró ÜGH-kibocsátás, a megújuló energiák részesedésének a tavalyi 12%-ról több mint kétharmadra kell nőni az éves globális energiamixben és ehhez a jelenleginél háromszor több befektetés kell már 2030-ig a megújuló energiákba, amelyhez világos gazdaságpolitikai döntések kellenek – hangsúlyozta a Nemzeti Energia Ügynökség (IEA) a szerdán kiadott éves jelentésében. Ez a hónap végi glasgow-i ENSZ klímacsúcsra hangolva azt is üzeni, hogy ha csak a jelenlegi fontolva haladás forgatókönyve szerint változik a világ energiafelhasználása, akkor 2100-ra 2,6 Celsius fokkal nő a globális átlaghőmérséklet az ipari korszak előttihez képest, azaz drámai éghajlati következmények lehetnek. A jelentés felvázolja az előttünk álló évtizedek várható energiaszükségleti pályáját is, amelyből kiderül például, hogy egyelőre még nőni fog a gáz- és olajfogyasztás, az utóbbinál azonban már első alkalommal tetőzést vár a 2030-as évek elejére.
A jelenlegi tervekben szereplő 32 százalékról 38-40 százalékra emelné a 2030-ra a bruttó végső energiafelhasználáson belül elérendő megújuló energia részarányra vonatkozó célszámot az Európai Bizottság. A kiszivárgott terv emellett egyéb, helyenként igencsak radikálisnak tűnő lehetséges intézkedéseket is tartalmaz.
